2008. dec.12. Velence
Velence több szempontból is kivételes a Fejér-megyei gyermek- és lakásotthonok körében. Egyrészt, mert a benne nevelkedő, családjuk nélküli fiatalok enyhe fokban sérültek, s emiatt gyakran esnek a más otthonokban élők bántása, csúfolása alá.

Sajnos, a skatulyázás hibájába sokszor a felnőttek is beleesnek, és az élet ritkán kínál lehetőséget arra, hogy ebből kiszabaduljanak.
Az első velencei élménypedagógiai délelőtt erre kiválóan alkalmas volt.
Olyan fegyelmezett, mégis gyermekien játékos, és a kellő időben önfeledt gyereksereg dolgozta végig a két órát, hogy bármelyik iskolai osztály példaként tekinthetett volna rá.
A foglalkozás rövid bemutatkozással vette kezdetét, majd megköttetett az öt ujjas szerződés, melynek nagy előnye, hogy bármely pillanatban elővehető, kézzel fogható, és szemléletes.
A kisujj a testi-lelki biztonság, a gyűrűsujj a játék és a társak iránti elköteleződés, a középső ujj az egymás iránti tisztelet, a mutató ujj a felelősség, a hüvelyk ujj pedig a pozitív hozzáállás fontosságát szemlélteti. 
A kezdő „ha-ha-ha” játék megteremtette a kellő hangulatot, mely csak annyi időre veszített erejéből, hogy az értékelések komolyságát ne zavarja.
Az élménypedagógia varázsereje a mindennapokban való alkalmazhatóságában rejlik, így abból a máskülönben szomorú tényből is előny volt kovácsolható, hogy az utolsó játék során csalásra derült fény.
Az elemzés, értékelés szakaszában maguk a gyerekek vontak le megszívlelendő tanulságokat, a felnőttek pedig megdöbbenve konstatálták: a legtöbb, általuk nap mint nap látott fiatal egy előttük addig ismeretlen oldaláról mutatkozott meg, és ismét megállapítást nyert: mindegyikük tehetséges valamiben, …csak időt és alkalmat kell teremteni ezen valami felfedezésére és kibontakozására.